Népszerű bejegyzések

2011. augusztus 10., szerda

Valóban környezetkárosító az egyház tanítása a gyermekvállalásról?

Sokan azzal vádolják a katolikus egyházat, hogy tanítása környezetkárosító hatású, hiszen sok gyermek vállalására ösztönöz, miközben bolygónk már így is túlnépesedéssel küzd.
Egyesek úgy vélik: az egyház arra biztat, hogy minél több gyermek szülessen. Ez azonban félreértés. Az egyház nem mondja azt, hogy minden családban sok gyermeknek kell születnie. Az egyház lehetővé teszi, hogy – a természetes családtervezési módszerek segítségével – minden család teherbírása szerint döntsön a gyermekvállalásról.



A természetes családtervezésről pár szóban 


Többféle természetes családtervezési módszer létezik ezek egyike a tüneti-hőmérőzéses módszer (TH-módszer). Ennek lényege, hogy a női ciklus során megfigyelhető testi jelekből (pl. ébredési hőmérséklet, nyák) következtetünk arra, hogy mikor vagyunk termékeny és terméketlen szakaszban. A természetes családtervezési módszer a szervezetben nem gátol semmit, ezért nem fogamzásgátlás. Családtervezés, mert segítségével elkerülhetjük, illetve elősegíthetjük a fogamzást. Ezt a módszert olyan párok választják, akik egészségügyi, erkölcsi megfontolásból vagy a természettel való összhang igénye miatt nem tudnak, vagy nem akarnak élni a mesterséges formákkal. A folyamatos önmegfigyelés révén értékes jelzések birtokába juthatunk. A termékenységi tünetek pontosan kidolgozott szabályok szerinti kiértékelésével a termékeny és terméketlen napok meghatározhatóak. Csodálatos dolog saját magunknak meggyőződni termékenységünkről.

A Katolikus Egyház által elfogadott módszer

A Katolikus Egyház a fogamzásgátlással teljesen szembehelyezkedik, s azt tartja, hogy csak a természetes családtervezési módszerek fogadhatók el Isten előtt erkölcsösnek, ez a családtervezés egyedüli helyes módja.
Az Egyház azt tanítja, hogy a házasélet minden aktusának alkalmasnak kell lennie az emberi élet továbbadására.
Ha komoly indokok szólnak amellett, hogy szünet legyen a gyermekek érkezése között, az Egyház azt tanítja, hogy szabad a házasoknak követni a szervezetben adott periódusokat, csak azokban a napokban élvén a házaséletet, amikor a fogamzás lehetősége szünetel; s ily módon szabályozhatják a születést, hogy az erkölcsi tanítást nem sértik meg.
(Humanae Vitae, VI. Pál pápa 1968. évi enciklikája)
De még ha sokgyermekes családokról beszélünk is: a nagycsalád általában épp ellenkezőleg hat a környezetre, mint sokan gondolják. A szűkös költségvetés takarékoskodásra, újrafelhasználásra ösztönöz. Az ilyen családokban már csak a logisztikai nehézségek miatt is biztos, hogy például kevesebb gázt, melegvizet használnak a családtagok.
A tapasztalat emellett azt mutatja, hogy az elkötelezett katolikusok, bár általában nem hangos környezetvédők, igenis ügyelnek a környezetre. Ez logikus, hiszen a környezetvédelem lényege az, hogy ne fogyasszunk a szükségesnél többet. Ez pedig meglehetősen „katolikus” gondolat, hiszen az önmegtagadás az igazi katolikus életmód alapja.
„Igen – mondják sokan –, de a katolikus családokban mégis több a gyerek, mint máshol, és bármennyire takarékosan bánnak is az erőforrásokkal, több ember mégiscsak többet fogyaszt. Ha tehát az egyház igazán törődne a környezettel, azt kellene mondania, hogy ne szüljetek annyi gyermeket.” – Nos, ez az a pont, ahol eltér egymástól az egyház és a világ környezetvédő szemlélete.
Az egyház nem pusztán erőforrás-fogyasztónak tekinti az embert, hanem kimondja, hogy minden megszülető élet korlátlan lehetőségeket rejt, és a személy értéke összemérhetetlen az ökológiai lábnyomával. Világosan látja azt is, hogy a népességnövekedés nem egyenesen arányos a fogyasztással – hiszen ki tudja, nem éppen egy család hetedik gyermeke fogja-e forradalmasítani a napenergia-technológiát?
A világ aggodalma, hogy a „túl sok ember” megissza a vizet és teleszemeteli a bolygót, természetes emberi reakció. Ám ebből ma sokaknál egy szeretet nélküli, reménytelen világszemlélet fakad, amely már-már nem is tekinti embernek a másik embert. Érdemes azonban megfigyelni, hogy saját magát vagy szeretteit senki sem sorolja a világ „fölös” népességéhez. Akit ismer, arról tudja, hogy a világ szegényebb lenne nélküle – ökológiai lábnyomától függetlenül. Vagyis szerettei esetében mindenki úgy gondolkozik, mint az egyház.
Isten egyháza e kérdésben is tisztán lát. Előbb tanította a környezetvédelmet, mint hogy e kifejezés megszületett volna, és egyfolytában olyan életre buzdít, ami magától vezet oda, hogy az ember kevesebbet fogyaszt és kevesebbet pazarol.
Az egyház és a világ környezetvédelme között egyetlen döntő különbség van: az egyház tanítása a szereteten alapszik. Ezért azt mondja minden egyes embernek, a megszületettnek éppúgy, mint a még meg nem születettnek: „Örülünk neked. Szeretünk téged. És érsz annyit, mint az erőforrások, amelyeket életed során felhasználsz.”Forrás: ncregister.com, Magyar Kurír


Mit tehetünk konkrétan, otthonainkban, a plébánián és a közösségi épületekben? 

Építkezés, felújítás
• Épülő házak tervezésénél vegyük figyelembe a passzív energetikai szempontokat. Kedvező például, ha déli irányban nagyobb, jól szigetelt ablakok készülnek, északi irányban pedig minimális nyílásokat helyezünk el.
• A ház belső elosztását is célszerű ehhez igazítani, az északi oldalra kerüljenek azok a helyiségek, melyek kevésbé fényigényesek (hálószoba, kamra, fürdőszoba, WC), míg a napos déli oldalra azok, ahol a legtöbb időt töltjük, így például a nappali. Hüvelykujjszabályként érvényes, hogy az északi oldalon 10%, a keleti és nyugati oldalon 20%, míg a déli oldalon akár 30% is lehet az ablakfelület.
• Jó, ha az uralkodó széliránytól az épület védett. Ezt fallal vagy sűrű növény telepítésével is el lehet érni.
• A világítás kialakításánál vegyük figyelembe, hogy milyen helyiségben milyen tevékenységhez szeretnénk használni a mesterséges fényt.
• Ha felújítást végzünk egy épületen – vagy akár ettől függetlenül is –, a hagyományos izzókat cseréljük le kompakt fénycsövekre, energiatakarékos izzókra. Az energiatakarékos fénycsövek kb. negyedannyi energiát fogyasztanak, mint a hagyományos izzólámpák, élettartamuk pedig kb. 10-szer hosszabb. A magasabb ár tehát a teljes élettartam alatt többszörösen megtérül. Energiatakarékos fénycsövek használatával világítási költségeink kb. kétharmadát megspórolhatjuk. Forintokban kifejezve azt jelenti, hogy ha a lakás 5 pontján kompakt fénycsövet teszünk az izzók helyre, az éves szinten kb. 15 ezer Ft megtakarítást hoz az áramszámlában. A 100 W-os hagyományos izzót 23 W-os kompakt fénycső helyettesítheti, a 60 W-ost 15 W-os. A 60 W-os hagyományos izzót kiváltó 15 W-os kompakt fénycsőnek nem egészen három hónap alatt (kb. 2000 óra működésnél) megtérül az ára. Nem érdemes viszont fénycsövet tenni olyan helyekre, ahol fel-le kapcsolgatjuk a villanyt (pl. WC, kamra). Kb. 10 perc szükséges ugyanis ahhoz, hogy a fénycső elérje a maximális teljesítményét. A gyakori kapcsolgatás pedig a töredékére csökkentheti a csomagoláson feltüntetett élettartamot.
• Szigeteljük korszerűen a nyílászárókat, illetve cseréljük ki őket, ha szükséges. Az elöregedett vagy nem megfelelő szigetelés akár 30%-kal is megnövelheti a fűtés költségeit. A hőveszteség jelentős része a nem megfelelő nyílászárókon keresztül távozik.
• A jó hőszigetelés megakadályozza az épület hővesztését, ezáltal rengeteg energia megtakarításához járul hozzá. Az új építésű házakban ezért érhető el akár 60-70%-os energiamegtakarítás a régi épületekkel szemben.
• A legfelső szint mennyezetét, illetve a tetőt legalább 12–24 cm vastag szigetelőanyaggal célszerű leszigetelni. Ha ezen kívül egy további szigetelő réteggel a betonkoszorút is leszigeteljük, elkerülhetjük, hogy a koszorú hőhídként a szabadba vezesse a meleget.
• Szereljünk fel víztakarékos vécétartályt. A szokásos öblítőtartályok egy öblítésnél 8-12 liter ivóvizet zúdítanak le. Ez egy kétgyermekes családnál akár 100-300 liter is lehet naponta. A víztakarékos tartály lehet kétállású, pl. szükség szerint 3 vagy 7 litert enged le, illetve az öblítés hossza attól is függhet, hogy milyen hosszú ideig nyomjuk a gombot.
• Csökkenthetjük a vécétartály hasznos térfogatát, ha nagy tiszta kavicsokat vagy egy vízzel töltött lezárt palackot teszünk bele.
• Ha elég nagy a hálózati nyomás, használjunk tartály nélküli vízöblítőt, amely addig engedi a vizet, ameddig a csapját nyitva hagyjuk.
Napelem
• Egy személy naponta kb. 50-60 liter melegvizet használ el, amelynek előállításához kb. 2-3 kWh hőenergia szükséges. 1 m2 napkollektorral a nyári félévben napi 2-2,5 kWh, télen 0,5-1,5 kWh napenergia hasznosítható, így tehát személyenként 1-1,5 m2 napkollektorral általában elő lehet állítani a szükséges melegvíz mennyiséget. Éves átlagban ez 60-70%-os megtakarítást jelent, ami a nyári félévben közel 100%, de a téli félévben is eléri a 30-40%-ot. Családi házak esetében melegvízkészítés céljára 2-3 db, nagyobb vízfogyasztás esetén 4-5 db 2 m2-es napkollektort célszerű felszerelni. Szükség van egy viszonylag nagyméretű, általában 200-500 literes melegvíztárolóra is. Egy ilyen rendszer beruházási költsége kb. 800 000 Ft.
Világítás
• Ne világítsunk feleslegesen. Ha elhagyjuk a lakást, kapcsoljunk le minden fényforrást, és ne világítsunk olyan helyiségekben sem, ahol huzamosabb ideig senki nem tartózkodik.
• Bizonyos helyiségekben érdemes mozgásérzékelővel kiegészített világítást üzemeltetni, így valóban csak akkor ég a lámpa, amikor szükség van rá.
• Nagyobb helyiségekben csak azokat a részeket szükséges megvilágítani, amelyeket ténylegesen használunk.
Fűtés
• A szakszerű szellőztetés az egyik legjelentősebb területe az energiatakarékosságnak. Az ésszerűtlen szellőztetés akár évi 20% többletkiadást is okozhat! Szellőztessünk gyakran, szélesre tárt ablakokkal, de csak rövid ideig (napi 4 perc helyiségenként), a fűtést pedig állítsuk közben a minimumra. A hosszú ideig tartó szellőztetéssel lehűtött helyiségek újrafűtése is még több energiát igényel.
• 1 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet 6%-kal kevesebb energiafelhasználást jelent.
• Szereljünk fel programozható termosztátokat.
• Használjunk kombinált fűtési és vízmelegítési rendszereket.
Vízhasználat
• A vízcsapok csepegését lehetőleg azonnal meg kell szüntetni. A vízcsap folyamatos csepegése következtében akár havi 150-200 liter vizet is elpazarolunk. Ha a melegvízcsap csepeg, az elfolyt víz mellett hőenergiát is pazarolunk!
• Építsünk be vízmegtakarítást szolgáló szerelvényeket.
• A legmodernebb keverőcsapok között találhatunk kifejezetten víz- és energiatakarékos változatokat is, amelyek beépített mechanikával akadályozzák meg, hogy túl nagy vízsugarat, vagy túl meleg vizet engedjünk.
• Fürdés helyett zuhanyozzunk! A kád teleengedésével kb. 4-szer annyi melegvizet használunk el, mint egy zuhanyozás alkalmával. Egy átlagos család évente 100-150 ezer forintot is megtakaríthat, ha mindennap zuhanyt használ ahelyett, hogy kádban fürdik!
• Kertes családi vagy társasházaknál gyűjtsük össze a tetőről lefolyó esővizet. Ez tökéletesen alkalmas a kert öntözésére, nyári szabadtéri fürdésre stb.
Háztartási gépek
• Háztartási gépek (mosógép, hűtőszekrény) vásárlásánál az energiatakarékosságot kiemelten vegyük figyelembe. Az energiafelhasználás szempontjából az „A" jelzésű hűtőgép a legtakarékosabb, míg a „G" fogyasztja a legtöbb energiát.
• Ugyancsak vegyük figyelembe vásárláskor a gépeken feltüntetett zajvédelmi értéket is.
• A hűtőszekrény akkor működik leghatékonyabban, ha a belső hőmérsékletet +7 °C-ra állítjuk (+5 °C-nál már 15%-kal nő a fogyasztása). A fagyasztóládában -18 °C elegendő a tárolásra!
• A főtt ételt hagyjuk kihűlni, mielőtt a hűtőszekrénybe tesszük.
• A hűtőszekrény szellőzőnyílását szabadon kell hagyni és rendszeresen tisztítani kell. A szellőzőrács szabad keresztmetszetének csökkenése kb. 10%-kal növelheti az energiafogyasztást.
• A hűtőszekrény helyes, illetve helytelen használata közötti különbség a gép tényleges energiafogyasztásában 100% is lehet!
• A mosogatógépet mindig teli töltettel használjuk, hiszen ha telepakoljuk, akkor is ugyanannyit fogyaszt, mint ha csak feleannyi edényt rakunk bele. Ugyanez vonatkozik a mosógép és a szárítógép használatára is.
• 1/2 liternyi folyadékot gyorsabban és takarékosabban tudunk felmelegíteni mikrohullámú sütőben, mint egy főzőlapon.
Főzés, konyha
• A forráspont elérése után takarékon főzzünk!
• Ne melegítsük elő a sütőt! Ez csak azoknál az ételeknél szükséges, amelyek magas hőmérsékleten lassú sütést igényelnek.
• Az elektromos sütőt, illetve a főzőlapot a befejezés előtt akár 5-10 perccel is kikapcsolhatjuk, hagyjuk dolgozni az utóhőt!
• Ha fedővel főzünk, kevesebb energiát használunk fel.
• A zöldségeket ne főzzük bő lében. Energiát spórolunk meg, mert kevesebb vizet kell felmelegíteni.
• Amit lehet, azt gőz nyomása alatt (kuktafazékban) célszerű főzni. Az idő és az energia megtakarítása elérheti a 30-40%-ot. Mivel így az ételek csak gőzzel érintkeznek, több vitamin és ásványi só marad bennük.
• Ha főzőlapos tűzhelyünk van, olyan edényt használjunk, amelyiknek a talpa a főzőlap méretéhez illik.
• Kerüljük a sütőajtó felesleges nyitogatását! A sütőajtó háromszori kinyitása akár 10%-os energiaveszteséghez is vezethet.
Számítógépek
• Ha a számítógépet hosszabb ideig nem használjuk, kapcsoljuk ki vagy állítsuk energiatakarékos üzemmódba.
• Hosszabb munkaszünetnél a számítógépet és a képernyőt is teljesen kapcsoljuk ki. A képernyővédő mozgó képek esetén több energiát fogyaszt, mint normál üzemmódban.
• Az elektromos készülékeket ne hagyjuk készenléti állapotban, hanem használjuk a készülék főkapcsolóját.
• Számítógép vásárlásakor figyeljünk arra, hogy energiagazdálkodási rendszerrel ellátott készüléket válasszunk. Az ilyen berendezéseknél csak azok a részek kapnak áramot, amelyek aktuálisan épp használatban vannak.
Egyéb elektromos berendezések
• Minden berendezés megvásárlása esetén győződjünk meg a fogyasztásáról, és igyekezzünk az alacsonyabb fogyasztásút választani.
• Gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e minden, a kereskedelemben kapható elektromos berendezésre! Sokszor olyan feladatok elvégzésére is elektromos (energiapazarló) berendezéseket használunk, amelyeket bízvást mi magunk is elvégezhetnénk (elektromos kenyérvágó, sajtreszelő, ajtó/ablaknyitó stb.).
• Vásároljunk olyan elosztókat, amelyek kikapcsolhatók. A folyamatosan a hálózatba dugott berendezések (tévé, hifi, számítógép stb.) kikapcsolt, de nem áramtalanított, ún. „standby" állapotban is jelentős mennyiségű energiát fogyasztanak! Az elosztók egy mozdulattal kikapcsolhatók, így a berendezések áramtalaníthatók, és akár 10%-os energiamegtakarítást is elérhetünk.
Közlekedés
• Használjuk minél többet a saját lábunkat - nem csak energiát takarítunk meg, de még egészséges is. Kerékpárral a legtöbb városon belüli utazás ugyanolyan gyorsan, vagy gyorsabban megtehető, mint autóval.
• A közösségi közlekedés egy utaskilométerre számítva 3-10-szer alacsonyabb energiafogyasztással és károsanyag-kibocsátással juttat el ugyanoda, mint az autó. A magyar városok közösségi közlekedési hálózata – bár előszeretettel köszörüljük rajta a nyelvünket – még mindig igen jónak mondható.
• Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy egészségünk megengedi, 1-2 emeletért ne használjunk liftet! Gyalog hamarabb fent vagyunk, mint ha lehívjuk a felvonót, és azon megyünk – a vérpezsdítő mozgás mellett pedig még energiát is megtakarítunk.
• Manapság a mobilitás bűvszó – de vajon valóban minden jobb, amiért sokat kell utazni? Napi rutinunk, vásárlási, szórakozási szokásaink, nyaralásaink megtervezésekor gondoljuk át, nem érezhetjük-e ugyanolyan jól magunkat kevesebb utazással!
• Ha autónk van, nem muszáj annak mindjárt a legnagyobbnak lennie a környéken – de még saját pénztárcánk lehetőségeihez mérve sem. Kis fogyasztású, környezetkímélő járműben ülve lelkiismeretünket is jobban kímélhetjük.
Hulladék
• A legjobb hulladék az, ami egyáltalán nincs. Lehetőleg kerüljük el a felesleges szemét megvásárlását (amit gondosan megfizettetnek velünk!) és hazahurcolását! Ne fogadjunk el nejlonzacskót (legyen nálunk pl. vászonszatyor), kerüljük az agyoncsomagolt termékeket.
• Ami mégis bekerült a háztartásba, azt megpróbálhatjuk hasznosítani. Az egyik oldalán használt papír másik oldala még nagyon sok mindenre használható (jegyzetelni, kinyomtatni csak átmenetileg szükséges dokumentumokat, gyerekeknek rajzolni stb.). A különböző dobozok, üvegek, tasakok ugyancsak használhatók - ahogy nagyszüleink még valóban sokáig használták is őket.
• Gyűjtsük szelektíven a hulladékot! Nem kell nagy szaktudás a papír, fém, üveg és műanyaghulladék szétválogatásához. Helyenként már Magyarországon is a háztartásokig elér a szelektív gyűjtő rendszer, máshol még a közösségi gyűjtőszigetekre kell visszavinni a szemetünket. Ne sajnáljuk a fáradságot. Ha kertes házban lakunk, a szerves hulladékot komposztálhatjuk is.
• A fenti nem túl nagy erőfeszítések eredményeképpen meghökkentő mértékben csökkeni fog a kukánk terhelése. Így kevesebb hulladéklerakóra és erőforrás-felhasználásra lesz szükség.

Autóböjt

Ausztriában a húsvét előtti autósböjt a katolikus és az evangélikus egyház összefogásával valósult meg, s a kezdeményezés egyre népszerűbb Németországban is. Tavaly 5500 osztrák csatlakozott a mozgalomhoz, amelynek célja, hogy nagyböjt idején minél többen minél gyakrabban az autó helyett a tömegközlekedést vegyék igénybe, illetve ha mégis kikerülhetetlen a személygépkocsi használata, akkor többen közlekedjenek egy autóval. A projektben részt vevők idén a számítások szerint mintegy 3 millió kilométert tettek meg busszal, vonattal vagy kerékpárral (az autó használata helyett), így 750 tonna szén-dioxid „maradt a benzintankban". A Felső-ausztriai Közlekedési Szövetség speciális jegyek kibocsátásával támogatja az autósböjtöt. Legutóbb egy havibérlet áráért kínáltak nagyböjt 40 napjára szóló tömegközlekedési bérletet. A kezdeményezéshez csatlakozók között több helyen hasznos ajándékokat, például kerékpárokat sorsoltak ki.
(forrás: www.autofasten.at)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése