A püspök, a Mennyei Atya képmása

A magyar egyház a napokban Veres András, szombathelyi megyéspüspök ezüstmiséjére készült, sok helyütt lehetett találkozni a hírrel. Az ezüstmise a papszentelés 25. évfordulója. 

Veres András

Bosák Nándor prédikációjában arra a keresztény ókorban megfogalmazott gondolatra építette tanítását, miszerint a püspök a Mennyei Atya képmása. 

Így fogalmazott: "A püspök a családatya, a Mennyei Atya képviselője a közösségben, feladata, hogy a rábízottakat serény együttműködésre segítse, hogy mindenki a saját hivatása szerint be tudjon tagozódni abba az egyházi  közösségbe, amelyhez tartozik."

A gondolat először Antióchiai Szent Ignácnál szerepel: „Kövessétek mindannyian a püspököt, ahogyan Jézus Krisztus az Atyát, a presbitériumot pedig úgy, mint az apostolokat; a diakónusokat úgy tiszteljétek, mint Isten rendelkezését. A püspök nélkül semmi olyat ne tegyetek, ami az egyházzal kapcsolatos. Azt tartsátok érvényes eucharisztiának, melyet a püspök, vagy megbízottja végez. Ahol a püspök megjelenik, ott legyen a sokaság, ahogyan, ahol Jézus Krisztus van, ott van a katolikus egyház.” (Levél a szmirnaiakhoz, 8,1-2 (Kr. u. 110 körül))

A legújabb korban a II. Vatikáni Zsinat Presbiterium Ordinis kezdetű dekrétuma erősíti meg a püspök atyaságával, családatyaságával kapcsolatos képet, és a Mennyei Atya képmásaként definiálja hivatalukat. Így tanít bennünket, híveket: "Valamennyien úgy tiszteljétek a diakónusokat, mint Jézus Krisztust, amint a püspököt is, mint az Atya képmását, a papokat pedig, mint Isten szenátusát." (Presbiterium Ordinis 3,1)

Isten éltesse, őrizze és védje András püspököt, segítse, hogy Atyánk igaz, hiteles képmásává alakuljon szolgálata által!

Veres András szombathelyi megyéspüspök ezüstmiséje

Térden állva áldozás

Nyelvre és térden állva kellene áldozniuk a híveknek, mivel ez fejezi ki Isten imádatát – mondta az ACI Prensának Antonio Cañizares Llovera bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció Prefektusa.

A pápa után a spanyol bíboros a leginkább felelős a liturgia és a szentségek ügyéért a Vatikánban. A térden állva, nyelvre való áldozást XVI. Benedek vezette be újra, a pápánál áldozó hívek mindig így veszik magukhoz az Eucharisztiát. A áldozás ezen módját Cañizares is támogatja.

Mindez annak kifejezése, hogy egyszerűen tudjuk: Isten előtt vagyunk ilyenkor, Ő éltet minket, és mi ezt nem érdemeltük ki – fejtette ki a kardinális az amerikai, spanyol nyelvű ACI Prensának. Szerinte a térden állva való, nyelvre áldozás Isten imádásának jele, amit helyre kell állítani. „Úgy vélem, az egész egyház számára szükséges, hogy térden állva vegyük magunkhoz az Eucharisztiát” – szögezte le az Istentiszteleti Kongregáció prefektusa.

Esetleg, ha nem térdelünk le az áldozáskor, akkor is jó lenne, ha legalább térdet hajtanánk vagy  mélyen meghajolnánk az Oltáriszentség előtt áldozáskor.

A bíboros úgy véli: ha trivializáljuk az Eucharisztiát, mindent trivializálunk. Márpedig Krisztus testének magunkhoz vétele a legfontosabb pillanat. Cañizares újságírói kérdésre újfennt elítélte a liturgikus visszaéléseket, amit szerinte leginkább a megfelelő képzéssel lehet megelőzni. Ezeket a visszaéléseket úgy tudjuk elkerülni, ha méltósággal, az egyház előírásai szerint mutatják be a szentmisét a papok. Végezetül a prefektus felhívta a figyelmet a püspökök különös felelősségére az Eucharisztia méltó ünneplésével összefüggésben.

Magyar Kurír

Tőlünk nyugatabbra nem okoz botrányt, ha valaki térden állva veszi magához az Oltáriszentséget. Jelenleg a liturgia megengedi, hogy állva, nyelvre, vagy tenyérbe kérjük az Eucharisztiát. XVI. Benedek pápa, már teológusként is képviselte ezt az álláspontot, melyet pápává választása után be is vezetett. Azidőtájt és azóta is némely szerzetesközösségben eszerint változtatták meg a gyakorlatot. II. János Pál pápa is szigorúan csak nyelvre áldoztatott.

Ide kapcsolódik egy angol nyelvű, nagyon érdekes videó is: 

A térden áldozás Magyarországon feltehetően komolyabb ellenállásba ütközne, mint más országokban... De ha ebbe az irányba változna az Eucharisztia vételének módja, bizonyára sokan örülnénk neki.

Egyre több fiatal papot szentelnek fel az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban 2011-ben a felszentelt vagy felszentelendő papok több mint fele 25 és 34 év közötti. Az ország püspöki konferenciája közzétette ez évi statisztikai adatait, amiből kiderül, hogy öt éve egyre több fiatal papot szentelnek fel. A 480 idén felszentelt papból 333-at kérdeztek meg a felmérésben. A megkérdezettek nagy része születése óta katolikus, 8 százalékuk később csatlakozott az egyházhoz.  Közel egyharmad részüknek van pap vagy szerzetes rokona. Több mint a felének több mint két testvére van, egynegyedének öt vagy több.  A statisztikából készített beszámoló kiemeli, hogy 21 százalékuk részt vett az Ifjúsági Világtalálkozókon, mielőtt belépett a szemináriumba, 65 százalékuk járt szentségimádásra a szemináriumba lépés előtt.  A megkérdezettek átlagosan 16 éves koruk körül érezték meg a hivatást. 66 százalékuknál volt egy pap, aki bátorította őket, hogy gondolkodjanak el a papi hivatásról. 71 százalékuk mondta, hogy a hivatásválasztásban segítette egy barát, egy pap, a nagyapa, egy rokon vagy egy plébánián lévő hívő.  A szabadidős tevékenységek közül legkedveltebb körükben a zenehallgatás (73%), az olvasás (67%), a filmnézés (62%), a futballozás (41%), a főzés (33%) és valamilyen hangszeren játszani (33%) – olvasható a Zeniten.  

Magyar Kurír